Egy különleges világ...

Mit csinált a nagyim a répából? – LEKVÁRT!

Reggel. Jól eső nyújtózás az ágyban. Átmozgatom testem, ránézek a telefonom kijelzőjére. 7:30. Kicsit még vissza-visszahúz az ágy, forgolódom, nehezen hagyom el a kis kuckóm, mely egész éjszaka biztosította számomra a nyugodt alvást. Ma otthon. 

Felkelvén az első utam a konyhába vezet, ahol érzem a friss kávé illatát. Mintha valaki a mézes madzagot húzná el előttem, megyek a kávé illat után. Anyu időközben a reggeliét fogyasztja. Ránézek, tányér, kis kifli, vaj, lekvár. Hmmmmmmm. Nem is olyan rossz ötlet, hiszen már rég ettem “lekváros kenyeret“. Feltárul előttem az emlék, mintha az általános iskola napközis részlegének osztanák ki a délutáni uzsonnát: lekváros kenyér.

 

– Őszibarack lekvárunk nincs?

 

“Nincs.”

 

– Te mit eszel, sárgabarackot? 

 

Meg nem mondanád első ránézésre, hogy ez nem sárgabarack, hanem sárgarépa!

 

“Nem. Sárgarépát!” 

 

– Hogy MIIIIIIIIIIIIIIT?! 

 

“SÁRGARÉPA LEKVÁRT! Még nagymamád készítette 2014-es, találtam lent a garázsban.”

 

– hangzott a párbeszéd azon a bizonyos reggelen.

 

S tényleg! A dátum 2014, a lekvár pedig SÁRGARÉPA!

 

Nos, megízleltem, és elhatároztam, hogy nagymamám általi lekvár receptjét, amit anno elmondása szerint ő is valahol hallotta, vagy látta, esetleg olvasta, úgy gondoltam, hogy megosztom veletek. Érdemes kipróbálni! 

 

Hozzávalók:

 

1 kg sárgarépa

40 dkg cukor

3 db narancs leve

2 db citrom leve

2 db vaníliás cukor

4 dl víz

 

 

Recept:

 

4 dl vízben a feldarabolt sárgarépát megfőzzük. Miután megfőtt, átturmixoljuk, és még 10 percen keresztül a turmixolt répát tovább főzzük. Hozzáadjuk a cukrot, a narancsok levét, a citromok levét, és a vaníliás cukrot. Ezekkel együtt tovább főzzük 15 percig, hogy az ízek összeérlelődjenek. 

Időközben természetesen a befőttes kis lekváros üvegeinket előkészítjük, kimossuk, hogy a lekvár elkészültével már csak adagolni kelljen beléjük. 

Miután összeérlelődtek az ízek, az előre elkészített üvegekbe adagoljuk a lekvárt. 24 órás száraz dunsztba helyezzük. 

Miután pedig a pocink és ízlelőbimbóink kellőképpen kíváncsiak már, hogy milyen lett, vegyük elő azt a vajas kenyeret /kiflit, zsemlét, bármit…/ és kenjünk rá egy adaggal, mintha csak sárgabarackból készült volna lekvárunk… 

 

Jó étvágyat!

 

Lekváros reggelek. Sárgarépa lekvár & Eperdzsem.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Cilárik Adrienn says:

    🙂 Azelőtt én se, és meg is lepődtem nagyim mikre nem képes! Kíváncsian fogom várni, hogy reformosítod, és hogy milyen lett a végeredmény; illetőleg, mennyire ízlett 😉

  2. Vegatár says:

    Ilyet még soha nem ettem 😀 De megkóstolnám szívesen. Szerintem reformosítom egy kicsit és ki is próbálom 🙂


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!