Életutunk vége a halál, mégis tabu.
Lélegzem. A levegőt lassan beszívom, és egy határozott mozdulattal kevesebb idő alatt kifújom. Mély, megfontolt, lassú légzés. Mellettem a fák, épületek mint egy száguldó folyó haladnak el. Létem gyenge, alig érezhető. Érzéseim, gondolataim az elmúláson, az elengedésen. Bambulok. A lehető legtökéletesebben zárom ki magam körül a világot. Maradok a csendben. Önmagamban. Semmivé válok, üressé. Másodpercek,… Tovább »